WIT Zrt. ·
A közbeszerzési eljárások nyilvánossága nem zárul le az eljárás eredményének megállapításával. A megkötött szerződésekre is olyan közzétételi szabályok vonatkoznak, amelyek célja, hogy a közpénzek felhasználása és a közbeszerzés eredményeként létrejött szerződéses feltételek utóbb is megismerhetők legyenek.
A gyakorlatban ezzel kapcsolatban két kérdés okoz rendszeresen bizonytalanságot. Az egyik, hogy a szerződés közzététele alatt kizárólag annak törzsszövegét kell-e érteni, vagy a mellékleteket is. A másik, hogy meddig terjedhet az üzleti titok védelme, ha a szerződés vagy annak valamely melléklete ilyen adatot tartalmaz.
1. A szerződés és a mellékletek közzététele
A Kbt. 43. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést az EKR-en keresztül a CoRe-ban, valamint az EKR-ben közzétenni. A jogszabály ugyanakkor nem részletezi külön, hogy a „szerződés” alatt annak kizárólag a törzsszövegét vagy a mellékletekkel együtt értelmezett teljes tartalmát kell-e érteni.
Erre a kérdésre adott érdemi választ a Közbeszerzési Döntőbizottság D.454/11/2023. számú határozata, majd az annak felülvizsgálata során hozott Fővárosi Törvényszék 103.K.700.671/2024/13. számú ítélete.
A vizsgált ügyben a szerződések maguk rögzítették, hogy a törzsszövegből és meghatározott mellékletekből állnak. A mellékletek között szerepelt a műszaki leírás, az ajánlatok értékelésre került elemeit, továbbá az árazott termékcsoportokat tartalmazó táblázat is. Ezek egy része azonban nem került közzétételre.
A Döntőbizottság nem fogadta el azt az értelmezést, amely szerint a közzétételi kötelezettség kizárólag a szerződés szöveges részére terjed ki. A döntés egyik lényeges szempontja az volt, hogy a mellékletek tartalmazták a tényleges vállalások, az árak, a megajánlott termékek és azok műszaki paramétereinek jelentős részét. Vagyis a szerződés érdemi tartalma a mellékletek nélkül csak részben volt megismerhető.
A 103.K.700.671/2024/13. számú ítélet ezt a megközelítést megerősítette. A Fővárosi Törvényszék szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdés b) pontja nem értelmezhető úgy, hogy a közzétételi kötelezettség kizárólag a szerződés törzsszövegére vonatkozna, ha a mellékletek a szerződés részét, illetve annak elválaszthatatlan részét képezik.
A gyakorlat szempontjából ebből az következik, hogy nem önmagában a dokumentum elnevezése a döntő. Azt kell vizsgálni, hogy az adott irat a szerződés részévé vált-e, és milyen szerepet tölt be a szerződés tartalmának meghatározásában. Ha például az ár, a műszaki tartalom, a mennyiség vagy valamely értékelésre került vállalás a mellékletben jelenik meg, annak közzétételével főszabály szerint számolni kell.
A közzétételnek ugyanakkor nemcsak teljes körűnek, hanem időszerűnek is kell lennie. Ezzel kapcsolatban a D.771/11/2024. számú határozat ad iránymutatást.
Ebben az ügyben a szerződést 2024. április 9-én kötötték meg, az eljárás eredményéről szóló tájékoztató április 16-án jelent meg, a szerződés feltöltésére pedig csak június 18-án került sor. A Döntőbizottság szerint a Kbt. 43. §-ában szereplő „haladéktalanul” fordulat azt jelenti, hogy a közzétételt a teljesítéshez szükséges és elégséges lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni. A közel két hónapos időtartamot a Döntőbizottság már nem tekintette e követelménynek megfelelőnek.
A két ügy így jól kiegészíti egymást: a D.454/11/2023. számú határozat és a 103.K.700.671/2024/13. számú ítélet elsősorban azt tisztázza, hogy a közzététel mire terjed ki, míg a D.771/11/2024. számú határozat arra mutat rá, hogy annak időpontja sem kezelhető szabadon.
2. Üzleti titok a nyilvános szerződésben
A szerződés nyilvánossága nem jelenti azt, hogy az üzleti titok védelme megszűnik. A két szempontot ugyanakkor külön kell kezelni.
A Kbt. 43. § (3) bekezdése alapján az ott meghatározott adatok közérdekből nyilvánosak, és azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással főszabály szerint nem tagadható meg. Ha azonban a felek az ajánlatot a szerződés mellékletévé teszik, az ajánlat nyilvánosságára a Kbt. 44. §-át kell alkalmazni.
Ebből nem az következik, hogy egy szerződéses melléklet egészét elegendő üzleti titokká nyilvánítani, és ezzel az kikerülhet a nyilvánosság köréből. A védelemnek mindig konkrét információhoz kell kapcsolódnia, és meg kell indokolni azt is, hogy az adott adat nyilvánosságra kerülése miért okozna aránytalan sérelmet.
Ezt a D.454/11/2023. számú határozat is egyértelművé teszi. A Döntőbizottság szerint, ha az ajánlat a szerződés mellékletévé válik, a Kbt. 44. § szerinti üzleti titok védelmét a közzététel során is biztosítani kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maga a közzétételi kötelezettség megkerülhető lenne.
Az üzleti titok és a közérdekű adatok nyilvánosságának viszonyát részletesebben vizsgálta a Kúria Pfv.IV.21.124/2023/17. számú ítélete. Az ügyben a hulladékgazdálkodási koncessziós szerződés mellékleteinek kiadását kérték közérdekű adatigénylés keretében, amelyet az adatkezelő részben üzleti titokra hivatkozással megtagadott. Az elsőfokú Fővárosi Törvényszék 69.P.21.373/2023/19. számú ítélete a mellékletek kiadására kötelezte az adatkezelőt, ezt a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.460/2023/9. számú ítélete helybenhagyta, a Kúria pedig a jogerős döntést hatályában fenntartotta.
A Kúria egyik lényeges megállapítása az volt, hogy a közbeszerzési eljárás alatt és annak lezárását követően eltérő szempontok érvényesülnek. Az eljárás folyamatban léte alatt a verseny tisztasága és az ajánlattevők esélyegyenlősége indokolhatja bizonyos adatok megismerésének korlátozását. A szerződés odaítélését követően azonban ez az indok már önmagában nem elegendő: ekkor a közpénzek felhasználásának átláthatósága kerül előtérbe.
A döntés másik fontos eleme az úgynevezett adatelv. Ennek lényege, hogy a nyilvánosság korlátozását nem a teljes dokumentumra, hanem az abban található konkrét adatra kell igazolni. Attól tehát, hogy egy melléklet bizonyos részei üzleti titkot tartalmazhatnak, a teljes melléklet még nem válik automatikusan elzárhatóvá.
A Kúria azt is hangsúlyozta, hogy az üzleti titokra való hivatkozásnak kellően konkrétnak kell lennie. Meg kell jelölni, mely adat minősül védendőnek, és azt is, hogy annak nyilvánosságra kerülése milyen módon okozna aránytalan sérelmet. Nem elegendő általánosságban arra hivatkozni, hogy a nyilvánosság rontaná a gazdasági szereplő tárgyalási pozícióját vagy árfelhajtó hatással járhatna.
A Pfv.IV.21.124/2023/17. számú ítélet azt is rögzíti, hogy az üzleti titok fennállásának vizsgálatához nem minden esetben szükséges szakértő; adott esetben a rendelkezésre álló iratok alapján is eldönthető, hogy a nyilvánosság korlátozásának feltételei fennállnak-e.
Fontos ugyanakkor, hogy ez az ügy nem a Kbt. 43. § szerinti EKR-közzétételről, hanem Infotv. szerinti közérdekű adatigénylésről szólt. A két jogintézmény nem azonos, de a Kúria megállapításai jól mutatják, hogy az üzleti titokra való általános hivatkozás önmagában egyik esetben sem elegendő.
Összegzés
A kialakult gyakorlat alapján a szerződés közzététele nem szűkíthető le automatikusan annak törzsszövegére. Ha valamely melléklet a szerződés részévé válik, különösen ha abban a szerződés lényeges feltételei szerepelnek, annak közzétételével is számolni kell. A közzétételt emellett indokolatlan késedelem nélkül kell teljesíteni.
Az üzleti titok védelme ettől függetlenül fennmaradhat, de nem a teljes dokumentum általános elzárásával. A védendő adatot meg kell jelölni, és konkrétan alá kell támasztani azt is, hogy annak nyilvánosságra kerülése milyen aránytalan sérelmet okozna.
A gyakorlatban ezért már a szerződés összeállításakor célszerű átgondolni, hogy mely dokumentumok válnak annak részévé, ezek közül melyek tartalmaznak ténylegesen védendő adatot, és hogyan állítható elő olyan közzétehető szerződéses dokumentáció, amely egyszerre felel meg a nyilvánosság és az üzleti titok védelmére vonatkozó követelményeknek.