Berei Szandra ·
Az őrzés-védelmi szolgáltatás beszerzése több ponton eltér egy „átlagos” szolgáltatás közbeszerzésétől. Ennek oka, hogy a szolgáltatás a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatások közé tartozik, emellett speciális ágazati, KEF-es és árindokolási szabályokat is figyelembe kell venni.
1. Eljárásfajták és azok speciális sajátosságai
Az őrzés-védelmi szolgáltatások a Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatások közé tartoznak, ezért a Kbt. 111. § d) pontja alapján nettó 50 millió Ft becsült érték alatt kivételi körbe tartoznak. A 3. melléklet szerinti szolgáltatások uniós értékhatára 2026–2027-ben a klasszikus ajánlatkérők esetében nettó 296 854 500 Ft, míg a közszolgáltató ajánlatkérők esetében nettó 395 806 000 Ft. Az uniós értékhatár elérése esetén is a Kbt. Harmadik Része alkalmazandó, a hirdetmények közzétételére vonatkozó sajátos szabályok figyelembevételével. Az alábbi összefoglaló a klasszikus ajánlatkérőkre irányadó szabályokat mutatja be.
a.) Nettó 50 millió Ft alatt
Eljárás és igazolások: A Kbt. 111. § d) pontja alapján nem kell Kbt. szerinti közbeszerzést lefolytatni, a Kbt. e beszerzésekre nem alkalmazandó.
További sajátosság: A KEF-kötelezettséget az értékhatártól függetlenül vizsgálni kell.
b.) Nettó 50 millió Ft-tól 296 854 500 Ft alatt
Eljárás és hirdetmény: A Kbt. Harmadik Része szerinti nemzeti eljárásrend alkalmazandó, a hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni.
Igazolások: A Kbt. 114/A. §-a alapján előírható, hogy az igazolásokat már az ajánlatban benyújtsák. EEKD főszabály szerint nem szükséges.
További sajátosságok: Az ajánlatkérő nem köteles alkalmassági követelményt előírni. A Kbt. 117. § szerinti saját eljárási rend is alkalmazható (például egyszakaszos, tárgyalásos eljárás).
c.) Nettó 296 854 500 Ft-tól
Eljárás és hirdetmény: A Kbt. Harmadik Része szerinti nemzeti eljárásrend alkalmazandó, ugyanakkor a kapcsolódó hirdetményeket a TED-en, uniós hirdetményként kell közzétenni.
Igazolások: A Kbt. 114/A. § szerinti speciális bírálati lehetőség nem alkalmazható. EEKD főszabály szerint nem szükséges.
Technikai akadály (jelen cikk létrejöttekor): A Kbt. 117. §-a szerint lefolytatott közbeszerzési eljárás alkalmazása lehetséges, mely körében jogszabályi lehetőség van pl. arra, hogy 1 szakaszos, de tárgyalásos eljárás kerüljön lefolytatásra, azonban az EKR-ben az uniós értékhatár felett az eljárás létrehozásakor Uniós eljárásrend kiválasztás szükséges, melyet követően már nem választható ki a Kbt. 117. § szerinti eljárás, csak az uniós eljárásrend egyéb eljárásfajtái, így 1 szakaszos, tárgyalásos eljárás az uniós értékhatár felett nem alkalmazható az EKR technikai korlátai miatt.
2. KEF kötelezettség
A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 8.1. pontja a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények részére végzett létesítménygazdálkodási szolgáltatások között nevesíti az őrzés-védelmet. Az 1. § (2d) bekezdésében meghatározott fekvőbeteg-szakellátó intézmények e szolgáltatások beszerzése során kötelesek a központosított közbeszerzési rendszer szabályai szerint eljárni, amelyben a KEF látja el a központi beszerző szervezet feladatait. Az érintett intézményeknek beszerzési igényeiket a rendeletben meghatározott rend szerint be kell jelenteniük.
3. Költségellenőrzés
A 2024. évi LXXIV. törvény 257/A–257/B. §-a és a 441/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján költségellenőrzést kell lefolytatni a Kormány vagy miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, Kbt. 5. § (1) szerinti szervezeteknek a jogszabályban meghatározott, magyarországi ingatlanra vonatkozó üzemeltetési szolgáltatások beszerzése esetén, a törvényi kivételekkel.
A 2024. évi LXXIV. törvény 257/A. § (3) bekezdése kifejezetten előírja a feltételes közbeszerzési eljárást. A szerződéskötés főszabály szerint egyetértő miniszteri véleményhez kötött, a véleményezési határidő eredménytelen elteltére külön szabály vonatkozik.
A kérelmet elektronikusan kell benyújtani a KEF portálon, de az EKR-dokumentumokhoz hozzáférés is biztosítható. A KEF a kérelmet és döntési javaslatát 8 munkanapon belül továbbítja a miniszternek, aki a nyertesnek tervezett ár, a műszaki tartalom és a piaci ár összhangját vizsgálja. A miniszteri vélemény határideje főszabály szerint 20 nap, a hiánypótlás időtartamát nem számítva, egyetértő vélemény esetén a feltételes eljárás eredményesen lezárható. Ha e határidőn belül nem érkezik miniszteri vélemény, az eljárás a törvény szerint eredményessé nyilvánítható, illetve a szerződés megköthető.
4. Árindokolás
Az őrzés-védelmi közbeszerzések egyik legérzékenyebb területe az árindokolás. A Kbt. 72. § (1) bekezdésének jelenlegi szabálya szerint, ha az ajánlat a szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, az ajánlatkérő köteles az ár vagy költségek tartalmát megalapozó adatokat és indokolást kérni. A szabály már nem kizárólag az önállóan értékelt árelemekre koncentrál: a teljesíthetőség vizsgálatához szükséges esetben az ajánlati ár mögötti, önállóan nem értékelt költségelemekre – például munkabérre, pótlékokra, helyettesítésre, járulékokra, formaruhára, eszközköltségre vagy alvállalkozói díjra – is rá lehet, illetve szükség esetén rá kell kérdezni.
Ehhez társul a 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmt.) 72/B. § speciális szabálya. Az Szvmt. 72/B. §-ának hatályos szövege nem ír elő automatikus indokoláskérést pusztán azért, mert a kalkulált vagyonvédelmi rezsióradíj alacsonyabb a jogszabály szerinti minimumnál. Ha azonban a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján indokoláskérés szükséges, az ajánlatkérőnek arra is rá kell kérdeznie, hogy az ajánlattevő milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a költségeket milyen összeggel és módon vette figyelembe.
A minimális rezsióradíj alatti kalkuláció önmagában nem jelent automatikus érvénytelenséget, ha indokoláskérésre kerül sor, az indokolást érdemben meg kell vizsgálni.
5. Alvállalkozói bevonás korlátozása
Az Szvmt. 14. § (2) bekezdése a Kbt. általános alvállalkozói szabályainál szigorúbb, a személy- és vagyonvédelmi vállalkozás további vállalkozást csak az eredeti megbízó előzetes hozzájárulásával vonhat be (a Kbt. alapján főszabály szerint bejelentési kötelezettség áll fenn), az alvállalkozó pedig a teljesítéshez további alvállalkozóval már nem köthet szerződést (ezt a Kbt. önmagában szintén nem korlátozza). Az Szvmt. 14. § (3) bekezdése alapján a megbízó hozzájárulását a szerződésben rögzíteni kell, továbbá nevesíteni szükséges a bevonni kívánt további vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és a megbízás tárgyát.
6. Magas jogorvoslati kockázat
Az őrzés-védelmi közbeszerzések jogorvoslati gyakorlatában a műszaki tartalom mellett az ajánlati ár és annak alátámasztása is gyakran kerül a vita középpontjába, így az árindoklások bírálatához kiemelt odafigyelés és szaktudás szükséges.